A Neurofeedback hatásosságáról már több ezer tudományos cikk született:

Van Hoogdalem, L. E., Feijs, H. M. E., Bramer, W. M., Ismail, S. Y., & van Dongen, J. D. M. (2021). The effectiveness of neurofeedback therapy as an alternative treatment for autism spectrum disorders in children: A systematic review. Journal of Psychophysiology, 35(2), 102–115.

Ez a szisztematikus szakirodalmi áttekintés 587 olyan folyóiratcikket vizsgált meg, amelyek a neurofeedback autizmus kezelésében történő alkalmazásáról számoltak be. Ezen tanulmányok közül a nem randomizált kontrollált és kísérleti vizsgálatok kilencvennégy százaléka pozitív eredményeket és hosszú távú pozitív hatásokat figyelt meg.

Az autizmus spektrumzavarban alkalmazott neurofeedback hatékonyságára vonatkozó eredmények ellentmondásosak. Ezért a jelen áttekintés átfogó és szisztematikus módon vizsgálta a szakirodalmat a neurofeedback gyermekeknél (0–17 év) alkalmazott autizmus spektrumzavar kezelésében betöltött hatékonyságáról. A releváns tanulmányok azonosítása érdekében 2017 októberében szisztematikus keresést végeztek az Embase, Medline, Web of Science, PsycINFO, Cochrane és Google Scholar adatbázisokban. Olyan teljes terjedelmű folyóiratcikkeket válogattak be, amelyek a neurofeedbacket mint az autizmus kezelésének módszerét vizsgálták gyermekek esetében.

A keresés 587 cikket eredményezett, amelyek közül 20 közleményt vontak be, összesen 443 résztvevővel. A nem randomizált, kontrollált és kísérleti vizsgálatok 94%-a pozitív eredményről számolt be az autizmus spektrumzavar neurofeedback kezelésével kapcsolatban. A hatékonyságra vonatkozó bizonyíték még meggyőzőbb volt, amikor kizárólag randomizált, kontrollált vizsgálatokat vettek figyelembe.

Bár csak kevés randomizált, kontrollált tanulmány áll rendelkezésre, az eredmények alátámasztják a neurofeedback hatékonyságát autizmus spektrumzavar esetén, beleértve a hosszú távú pozitív hatásokat is. A jövőben optimális kezelési protokollokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtsanak a klinikusok számára a neurofeedback alkalmazásában. Összességében a neurofeedback az autizmus spektrumzavar alternatív kezelési lehetőségének tekinthető, amely még további fejlesztésre szorul.

https://psycnet.apa.org/record/2020-51522-001

Harmincöt autista spektrumzavarral (ASD) élő gyermek (24 fiú, 11 lány, 7-17 évesek) 10 hét alatt 30 alkalommal, 15-20 perces infra-alacsony frekvenciás (ILF) neurofeedback tréningen vett részt. A Childhood Autism Rating Scale (CARS) pontozása, valamint az elektroencefalogram (EEG) tevékenység összehasonlítása a tréning előtt és után történt. 

Eredmények: 

  • A résztvevők körülbelül 62,9%-a enyhe-közepes, 37,1%-a súlyos autizmussal élt.
  • A Wilcoxon-féle előjeles rangteszt szignifikáns csökkenést mutatott a delta (pre-teszt=, poszt-teszt=; p=<0,001), theta (pre-teszt=, poszt-teszt=; p=<0,001) és alfa (pre-teszt=, poszt-teszt=; p=<0,001) hullámokban.
  • A Mann-Whitney U próba nem mutatott ki szignifikáns nemi különbséget az EEG-mintázatban a neurofeedback előtt és után, kivéve a theta hullámokat (p=0,03) a beavatkozás előtt. 

Következtetés:
A delta, theta, béta és alfa hullámok csökkenése arra utal, hogy az ILF-Neurofeedback tréning hatékony lehet az EEG-aktivitás javításában. Az ILF-Neurofeedback értékes, nem invazív, nem gyógyszeres beavatkozásnak tekinthető az EEG-mintázat javítására az agyi tevékenység újraintegrálása révén, ami fokozott figyelmet, fokozott mentális stabilitást és kognitív elköteleződést eredményez.

https://www.researchgate.net/publication/381645027_Effect_of_Infra_Low_Frequency_ILF_neurofeedback_training_on_EEG_in_children_with_autism_spectrum_disorders

Legújabb BeeMedic tanulmányunk:
Az ILF Neurofeedback hatékonysága a különböző diagnosztikai csoportokban – egy új tanulmány eredményei – összefoglaló magyarul
A tanulmány szerzői:
TheisThomas, Ute Bolduan – REHA Point, Group of Occupational Therapy Clinics in Kassel, Kassel, Germany
Sigrid Seuß, Johannes Spallek Bernhard Wandernoth – BEE Medic GmbH, Singen, Germany
René Mayer-Pelinski – Practice for Psychotherapy, Ottendorf-Okrilla, Germany
Címe: Az ILF-neurofeedback a klinikai gyakorlatban: tünetváltozás és teljesítménymutatók vizsgálata diagnosztikai csoportok között
2025. augusztus 1.
Theis és munkatársai (2025) nemrégiben publikált tanulmánya az ILF Neurofeedback hatékonyságát vizsgálja különböző diagnosztikai csoportokban, és azt vizsgálja, hogy a szubjektív tünetváltozások korrelálnak-e az objektív teljesítménymutatókkal.
Bevezetés
A pszichiátriai rendellenességek világszerte egyre gyakoribbak, ami egyre nagyobb igényt támaszt a kezelésre. A két domináns terápiás lehetőség, amelyek hatékonynak bizonyultak a pszichiátriai rendellenességek kezelésében, a tanulási folyamatokon alapuló pszichoterápia és a farmakoterápia (gyógyszeres kezelés), amely a kémiai egyensúlyhiányokat célozza meg. A pszichoterápia azonban nem mindig áll rendelkezésre, a várakozási idő több hónap is lehet, és a lemorzsolódási arány magas. Bár a farmakoterápiát széles körben alkalmazzák, sok esetben olyan mellékhatásokat is okozhat, amelyek rontják az életminőséget. Továbbá nem okoz hosszú távú hatásokat, így a pozitív hatások a gyógyszeres kezelés abbahagyása után eltűnhetnek. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt. Ezért egyre nagyobb az igény az új, kiegészítő megközelítésekre. A neurofeedback az egyik ilyen. Az agyi aktivitás szabályozási zavarainak leküzdésére épül, amelyek hozzájárulnak a mentális zavarok kialakulásához. Különböző (esettanulmányok) igazolták a neurofeedback hatékonyságát.
A tanulmány felépítése
Egy megfigyeléses vizsgálatban 256 alanytól gyűjtöttek adatokat terápiás klinikák csoportjában. Az alanyokat négy kategóriába sorolták az ICD-10 F kódjaik szerint:
F3 – Affektív (hangulati) zavarok (MO)
; F4 – Neurotikus, stresszel összefüggő és szomatoform zavarok (NS);
F8 – Mentális fejlődési zavarok (PD)
; F9 – Gyermekkorban és serdülőkorban jellemzően kialakuló viselkedési és érzelmi zavarok (BE).
Szubjektív tünetkövető méréseket és objektív folyamatos teljesítményteszteket értékeltek és teszteltek összefüggések szempontjából.
Tünetek követése
A tünetkövetés egy gyakran használt módszer a neurofeedback terápiában. Ez magában foglalja a releváns tünetek monitorozását a terápia teljes időtartama alatt. Ebben a vizsgálatban minden ILF neurofeedback tréning alkalom után tünetkövetést végeztek. Azt találták, hogy az átlagos tünetpontszám az idő múlásával jelentősen csökkent. A legnagyobb csökkenést az első tíz tréning alkalom során figyelték meg.
Lásd: grafikonok a tanulmányban
A tünetkövetési adatok statisztikai diszkrimináns megfeleltetési analízise az alábbi grafikont eredményezte (lásd a tanulmányban). Látható, hogy a különböző tünetcsoportok esetében eltérő tünetprofilok vannak, amelyek megkülönböztetik az egyik csoportot a többi csoporttól.
Folyamatos teljesítményteszt
A QIK teszt (Folyamatos Teljesítményteszt) egy objektív mérési módszer, amely olyan információk rögzítésére használható, mint a reakcióidő, a végrehajtási és kihagyási hibák. A tesztet az ILF neurofeedback terápia előtt és után alkalmazták. Az adatelemzés a reakcióidő jelentős csökkenését mutatta ki a terápia után, függetlenül a diagnosztikai csoporttól.
Ugyanez vonatkozik a kihagyási és végrehajtási hibákra is. A terápia után mindkét hibaszázalék jelentős csökkenését figyelték meg, függetlenül a diagnosztikai csoporttól.
A két mérés közötti összefüggés:
Az objektív és szubjektív mérések közötti korrelációt értékelték. Az affektív zavarokkal küzdő betegek csoportjában összefüggést találtak a tünetkövetés változásai és a végrehajtási hibák között. A PD csoportban a tünetkövetési mérések és a helyes válaszok, valamint a kihagyási hibák között is összefüggést találtak.
Összefoglalás
Ez a gyakorlati tanulmány bemutatta az ILF neurofeedback hatékonyságát az önbevalláson alapuló eredmények és teljesítmény tekintetében négy diagnosztikai csoportban. Mind a tünetek csökkenését, mind a teljesítmény javulását a QIK teszttel mértük. Bár egyes diagnosztikai csoportokban összefüggést figyeltünk meg a tünetek csökkenése és a teljesítmény javulása között, ez arra utal, hogy a szubjektív értékelések és az objektív teljesítménymutatók függetlenek vagy feltételesen függhetnek az adott diagnosztikai csoporttól vagy a tünetektől.
A beeMedic oldalán a tanilmány összefoglalója angolul és németül itt:
Theis, T., Bolduan, U., Seuß, S., Spallek, J., Wandernoth, B. és Mayer-Pelinski, R. (2025). ILF-neurofeedback a klinikai gyakorlatban: Tüneti változások és teljesítménymutatók vizsgálata diagnosztikai csoportok között. Frontiers in Human Neuroscience, 19, 1601187. cikk. [https://doi.org/10.3389/fnhum.2025.1601187](https://doi.org/10.3389/fnhum.2025.1601187)

Henning Laugesen (Pszichiáter) 20 éves tapasztalattal rendelkezett a mentális betegségek és a különböző addikciók kezelésében, amikor rátalált a neurofeedback pozitív hatására.
Egy olyan epilepsziáról szóló 2009-s tanulmány eredményei győzték meg, amely másik 10 kutatást eredményét foglalta össze. Ebben 61%-os roham csökkenést értek el és még 10 év múlva is érződött a hatása. Ehhez fogható eredményességgel eddig nem találkozott. Hasonló sikeres programokat végeztek nerofeedbackkel a szer használók között: alkohol, kokain stb. leszokásban. A nerofeedback jobb eredményeket ért el, mint az addigi legjobbnak tartott helyek: 77% absztinens volt 1 év után. Ez egy nagyon nagy szám! Míg a Minnesota extra plus konzultációs technikával 44%-uk érte el ugyanezt az eredményt. Pedig ez is nagyon kiváló értéknek számított.
ADHD-sok és autisták esetében is sikeresen alkalmazzák a kezeléseket a klinikáján.
A pszichiáter záró gondolata: „Habár kimozdítják az agyunkat az egyensúlyi helyzetéből a különböző pszichológiai, genetikai, stresszt okozó tényezők. De a neurofeedbackkel erősebbé, stabilabbá tehetjük az elménket.”

Mi az a Neurofeedback? Hogyan működik?

A video lejátszása közben a magyar feliratot a „beállítások / feliratok”-nál kapcsolhatja be.

Mire jó a neurofeedback?

Az ILF neurofeedback tréning segítségével a kliens tudat alatt optimalizálni tudja idegrendszere reakcióit, és az optimális állapotot fenntartja a hétköznapi élethelyzetekben is.🎯️ Ez nagy segítség abban, hogy a környezet negatív hatásait jól tudja kezelni és ne okozzon számára újabb idegrendszeri sérüléseket.✨️

A ⬇️felvétel már 17 évvel ezelőtt számos sikerről tudósított.☝️A módszert azóta is modern eljárásokkal kutatják és folyamatosan fejlesztik.🔬

Elmetréning ADHD-ra

A video lejátszása közben a magyar feliratot a „beállítások / feliratok”-nál kapcsolhatja be.

PTSD kutatás:

80 Post-traumás stresszben szenvedő páciensből 78-nál pozitív eredményt értek el. Jó vagy nagyon jó előrehaladást figyeltek meg a korábbi állapotukhoz képest. A tünetek nyomon követésében 60-90%-ig terjedő javulás volt látható, ami nagyon meglepő, figyelembe véve a kiváltó traumák súlyosságát és a betegek régóta fennálló tünettörténetét.
 
01_512_512_web

ADHD:

Hollandiai egyetemek kutatása alapján [Nijmegen, Groningen, Utrecht University] kimutatták, hogy a megfelelően alkalmazott neurofeedback egyenértékű hatást hoz a Ritalinnal történő (pszichostimuláns) kezeléssel. Koncentrációs és impulzivitási problémákkal küzdő tanuló szerepel a tanulmányban és 4 év tréningezés után vonták le a következtetést (folyamatos orvosi felügyelet alatt állt közben).

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6538574/

Kövesd Facebook oldalunkat, ahol mindig friss híreket és információkat olvashatsz!

Scroll to Top